2011. szeptember 23.
2011. szeptember 9.
2011. szeptember 4.
Sziasztok!
Balázs vagyok, orvostanhallgató.
Ez a blog pedig egy átlagos medikus küzdelmes hétköznapjait és heroikus életét hivatott bemutatni. Nem vagyok már gólya, úgyhogy az első szárnypróbálgatásokról lemaradtatok: nem fogjátok megtudni, milyen érzés volt először fehér köpenyben flangálni, milyen volt először beleszimatolni a boncterem formalintól terhes levegőjébe, és azt sem, hogy mikor, miért és hogyan csináltam szendvicset a szikémmel.
De ne aggódjatok, most jönnek csak az igazán szaftos részek! Most jönnek csak az igazán szopó tantárgyak! És bár az orvosi egyetem már rég elpusztította lelkem egy kis darabkáját, pszichém igazi, fokozatos, de irreverzibilis deformálódását még nyomon követhetitek. Jó szórakozást hozzá!
Ez a blog pedig egy átlagos medikus küzdelmes hétköznapjait és heroikus életét hivatott bemutatni. Nem vagyok már gólya, úgyhogy az első szárnypróbálgatásokról lemaradtatok: nem fogjátok megtudni, milyen érzés volt először fehér köpenyben flangálni, milyen volt először beleszimatolni a boncterem formalintól terhes levegőjébe, és azt sem, hogy mikor, miért és hogyan csináltam szendvicset a szikémmel.
De ne aggódjatok, most jönnek csak az igazán szaftos részek! Most jönnek csak az igazán szopó tantárgyak! És bár az orvosi egyetem már rég elpusztította lelkem egy kis darabkáját, pszichém igazi, fokozatos, de irreverzibilis deformálódását még nyomon követhetitek. Jó szórakozást hozzá!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)